Akár 150 ezer lakás is gazdára találhat az idei évben
May 30th, 2016

Akár 150 ezer lakás is gazdára találhat az idei évben

Az Otthon Centrum becslései szerint a 2015-ös évben körülbelül 135 000 adásvétel valósult meg a lakáspiacon. Ez a szám 2016-ban tovább emelkedhet, mégpedig – jóslatuk szerint – 150-155 000 közé, ugyanis a CSOK nemcsak az újonnan épített ingatlanokra, de a megváltozott szabályoknak köszönhetően a használt lakások piacán is komoly hatásokkal bír majd. Mindez azt is eredményezi, hogy a fejlesztők idén még nem tudják tartani a lépést a megnövekedett igényekkel, ez pedig rövidtávon 5 – 25%-os áremelkedéshez vezethet az új tulajdonok esetében.

Az előrejelzések szerint a CSOK célcsoportja többszázezer család lehet. A gyermekes családokat vizsgálva kiderül, hogy a legnagyobb mértékben Budapest mellett Pest megyére koncentrálódik a két- és háromgyermekes családok száma, emellett pedig az ország északkeleti részén és Hajdú-Bihar megyében is jelentős a számuk. Ugyanakkor nem feltétlenül ez jelöli a CSOK jövőbeni hatásának mértékét, ugyanis azt a családok vásárlási hajlama határozza majd meg – hogy szeretnének-e új otthont vásárolni, vagy egy új telken építkezni.

„Nagyságrendileg az igénylésre jogosultak 10-20 százaléka adhat be támogatási kérelmet. 2016-2019 közötti 4 évben országosan összesen 50 és 100 ezer közötti CSOK-igénylő családra számítunk” – emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Összevetve a lakások mérete és árképzése, valamint a támogatással és a hitelfelvétellel járó, előzetesen kalkulált vásárlóerőt világossá válik, hogy a megnövekedett érdeklődés és forgalom a főváros alacsonyabb árakkal bíró peremkerületeire, az agglomerációra, vidéki településekre és azokra a területekre lesz jellemző, amelyek számottevő munkaerőt vonzanak. A várakozások szerint nemcsak a fejlesztőcégek, de az egyéni építtetők tevékenysége is felélénkülhet.

A 150-155 ezerre becsült tranzakciók számának regionális megoszlása az ország társadalmi-gazdasági tendenciáinak változásának figyelembe vételével modellezhető, különös hangsúllyal a migrációs trendeken: a főváros mellett a lakáspiac főként az ország nyugati részén, a Balatonhoz köthető területeken, valamint a nagyvárosokban és környékükön tapasztalhat nagyobb aktivitást.

Ami az új építésű lakásokat illeti, az 5%-ra mérsékelt ÁFA-nak és a CSOK következtében várható élénkülésnek köszönhetően rengeteg korábban leállított projektet indítanak újra a fejlesztők. Az elmúlt másfél-két évben kiadott építési engedélyek száma alapján becslések szerint 2016 végére az újonnan épített lakások éves száma elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 10-12 ezres nagyságrendet.

Kérdéses, hogy a megnövekedett kínálat milyen áringadozásokhoz vezethet. Az Otthon Centrum tapasztalatai alapján január és február hónapokban jelentős növekedés volt tapasztalható az érdeklődők számát tekintve. A tranzakciókkal kapcsolatban elmondható, hogy a fővároson kívül nem történt érdemi változás a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, ezzel szemben viszont jóval kevesebb szerződés köttetett Budapesten idén januárban. Ez azt jelzi, hogy mind a vevők, mind pedig az eladók kivárnak.

chartwell_houseA regisztrált tranzakciók száma az egyes szegmensekben viszonylag alacsony volt, illetve ahhoz nem elegendő, hogy meghatározó következtetések levonására adhasson alapot. Az Otthon Centrum által értékesített új lakások ára a fővárosban és az agglomeráció területein viszont 20-30%-kal emelkedett a december végi árszinthez képest. A vidéki használt társasházi lakások árában azonban nem következett be nagy változás, a legtöbb megyében mindössze 1-2%-kal drágultak. A családi házak piacán sem történt számottevő áremelkedés, szintén mindösszesen 1-2%-kal lettek drágábbak a fővárosban.

Hogyan alakult 2015?

Az előző évben tapasztalt, megnövekedett aktivitás a lakáspiacon a befektetési szándékokkal bíró vásárlók mellett azoknak a háztartásoknak volt köszönhető, amelyek a válság éveiben úgy döntöttek, elhalasztják lakásvásárlási szándékukat. „Ennek eredményeként az előző évhez képest 20 százalékkal növekedett a lakáspiaci tranzakciók száma és az Otthon Centrum becslése szerint mintegy 135 ezer adásvétel köttetett a tavalyi évben” – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A megélénkült forgalom ugyanakkor területenként eltérő intenzitással volt jelen. Az ország keleti felében a tranzakciók főként a nagyvárosokra és környezetükre koncentrálódtak. 1000 lakosra elosztva a tranzakciók száma viszonylag alacsony értéket mutatott: a keleti régiókban csupán 3-4 tranzakció jutott 1000 emberre, míg a nyugati területeken ugyanez a szám 4,5 – 5 közé esett. A főváros agglomerációjában a tranzakciók fajlagos mennyisége kisebb volt, amelyet főként a helyi városok viszonylag magas népessége, a családi házak túlsúlya és bizonyos esetekben a fővárosból való elköltözés – a szuburbanizáció csökkenése – okozott.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az új építésű lakások az éves lakáspiaci forgalom mindössze 3%-át adták 2015-ben, ami elenyésző mennyiség. A lakásépítést jelentősen visszavetették a válság évei. Az utóbbi években enyhe növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a lakásépítés eredményei messze alulmúlták az évi 1%-ot, amely ahhoz lenne szükséges, hogy megújulhasson a lakásállomány.

2014-hez képest a használt lakások átlagára 2015-ben típus és elhelyezkedés szerint változóan alakult. Az Otthon Centrum szerint a legnagyobb, 40%-os emelkedés a fővárosi panellakások csoportját illetve árát érintette. Másfelől viszont a kelet-magyarországi országrészben a használt téglaépítésű társasházi lakások átlagárában egy kisebb csökkenés mutatkozott.

A fővárosi lakáspiac bizonyult a legdinamikusabbnak minden szegmensben, ugyanis a budapesti panellakások, családi házak és hagyományos építésű társasházi lakások ára 19%-kal és 24%-kal nőtt. A nyugati országrészben az átlagárak 7-11%-kal emelkedtek a családi házak és a téglaépítésű lakások esetben – míg a panellakások árai ugyanitt ennek a duplájával, 21%-kal lettek drágábbak az előző évhez képest.

8-10%-os áremelkedést mértek a használt, téglaépítésű társasházi lakások és a családi házak piacán Pest megyében és az ország nyugati részén. Hasonló mértékben változott a panellakások ára a keleti országrészben. A pest megyei panellakások valamint a kelet-magyarországi családi házak ára stagnált.

A megnövekedett keresletet 2015-ben jól demonstrálta a vevők alkuképességének csökkenése. A válság éveiben az általános árengedmény a legkedvezőbb árú, leginkább keresett panellakások esetében 10% volt, míg a családi házak esetében az engedmény akár a 18%-ot is meghaladhatta. Ezzel szemben 2015-re ez az arány a panellakásoknál 6,45%-ra, a családi házaknáé 13,54%-ra, a használt téglaépítésű társasházi lakások esetében 8,14%-ra mérséklődött.

Hasonló tendencia mutatkozott meg a tranzakciók megkötéséhez szükséges idők tekintetében. Továbbra is azoknak kell a legtürelmesebbnek lenniük, akik családi házukat szeretnék értékesíteni. Az Otthon Centrum szerint átlagosan 6 hónapot vesz igénybe, hogy az eladó és a vevő egymásra találjon ebben a kategóriában, és nyélbe üthesse az üzletet. Mindemellett ez az intervallum rövidebb, mint az előző évben mért adat.

2015-ben a panellakások találtak a leggyorsabban gazdára, átlagosan egy hónap alatt, ami az előző évben mért időnek a fele. Természetesen az átlagok tartalmazhatnak szélsőséges értékeket is – ezeknek a szórása viszonylag nagynak mondható – ám ennek ellenére is jól mutatják az aktuális tendenciákat. A kereslet növekedése megrövidítheti az értékesítéshez szükséges időt az eladók számára, míg tovább gyengítheti a vevők alkupozícióját.

 

(Forrás: http://realista.hu/ingatlanpiac/iden-akar-150-ezer-lakast-is-eladhatnak/130364)

 

Ezeket olvasta már?

Rekordforgalom a hazai ingatlanpiacon!

Nemcsak az európaiaknak kell a hazai ingatlan: vásárolnak a kínaiak és az oroszok is!

Növekvő árak országszerte

 


Vissza